Olyan korban élünk, ahol lassan már mindenkinek van legalább egy olyan ötlete, amelytől a meggazdagodást, a világ jobbá tételét és a sikert várja. Lelki szemeim előtt látom, ahogy ezek az emberek birtokukban az általuk korszakalkotónak hitt ötlettel hátradőlve ábrándoznak a sikerről, a gyors és könnyű pénzszerzésről, a vagyon által szerzett javakról vagy csak arról, hogy egy szép nap David Fincher akár róluk is rendez egy filmet, melyben drámaian vonultatja fel az ötletemberek kitartó küzdelmét a sikerig.
Azon embereknek, akik viszont nem állnának meg az álmodozásnál, hanem tennének is céljaikért, Horgos Lénárd és Gyurácz Németh Iván tartott egy kifejezetten tartalmas és informáló előadást a BKF-en.
Az est házigazdája, Dr. Papp-Váry Árpád barátként üdvözölte a meghívott vendégeket, ezzel is megteremtve a családiasabb hangulatot és az érzést, hogy ezek a valóban tapasztalt üzletemberek nem a hakniért vannak itt.
Az előadás témája igen körülírható volt: ha van egy jó vállalkozás indító ötletem, hogyan tovább? Ezen kérdésre előadópárosunk a jól ismert három csoporttal indított, akikhez a kezdő vállalkozók fordulnak tőkéért. A család, a barátok és hát ugye az adományok befektetőktől. Ezek mind járható utak a kezdeteknél, ám azt már a második mondatukban leszögezték, hogy bankokhoz kölcsönért fordulni nem csak, hogy nem tanácsos, de még veszélyes is, hisz bukott ötlet esetén is vissza kell téríteni kamatostul a felvett pénzösszeget, nem is beszélve arról, hogy amíg nem áll egy igazán nagy anyacég a hátunk és a vállalkozásunk mögött, szóba se állnak velünk.
Sokkalta járhatóbb útnak tartották a pályázatokat, melyek vissza nem térítendő támogatása igen kecsegtető, ám a siker érdekében némiképp formálnunk kell elképzeléseinken, hogy megfeleljünk az általuk felállított szigorú feltételeknek. (Ilyen pályázatok és lehetőségek tömkelegével él Magyarországon a TÁMOP).
Egyéb támogatói lehetőségként felmerültek az üzleti angyalok és a magvető tőkealapok, mely utóbbi azért is jó, mert támogatásukat már akkor elnyerheted, mikor projekted még csak ötleti szinten létezik. Persze a legtökéletesebb az lenne, ha maga a piac kezdene el támogatni, de ez igen keveseknek sikerül csak és nagy összeghez sem juttat hozzá rövid időn belül.
Az előadás ezen a ponton új irányt vett és elkezdtünk vélekedni a piac és az igény fogalmáról is fontosságáról. Ez számomra nem várt ismereteket adott, hisz rájöttem mennyire fontos is nagy beruházások előtt kicsit utána szaglászni, hogy az általunk kiszemelt célcsoport vajon tényleg annyira vágyik-e a termékre és az innovációra, mint ahogy azt mi elképzeljük vagy sem. Meg kell tudnunk, hogy valóban létező-e a probléma, amire mi megoldást találtunk. Ilyen egyszerű.
Ezt követően sokkal gyakorlatiasabb téma jött, mégpedig hogy mire is lenne érdemes fordítani a már megszerzett vagyonunkat. Természetesen a piacra lépésbe kell fektetni, méghozzá ha tehetjük, a külföldi piacot célozzuk meg, és nem kell rögtön lerohanni Amerikát, elégedjünk meg a szerényebb ám mérhetőbb fogyasztói kapacitással rendelkező országokkal is.
Végül szót ejtettünk a befektetők igényeiről, miszerint ők jobban szeretik kerülni a rizikósabb vállalkozásokat és inkább a biztos profit hívei, majd szó esett egy-két sikertörténetről és megtudtuk, hogy nem csak az érhet el fejlődést a piacon, akinek feltétlenül tudja a nevét a fél világ. Az előadás befejeztével még érintettük a ”ne félj bukni” témát, s ezen belül azt is közölték megnyugtatásunkra, hogy a banki hitellel ellentétben a befektetőnek nem kell feltétlen mindent visszatéríteni. Ahogy láttam, sokak számára ez egy korrektebb rendezésmódja volt a tartozásnak, mint a jól ismert törlesztés és behajtás.
Összességében ki merem jelenteni, hogy minden percét megérte az előadás. Nem kevés fontos információval és két élettapasztalattal távoztunk mindannyian az előadó teremből.
Rönky Áron beszámolója
Utolsó kommentek