ápr
19

Gondolkodtál már azon, hogy milyen lehet minden napodat egy élményfürdőben tölteni? Nos, Juhász Szabolcs, az Aquaworld fürdőigazgatója, aki Főiskolánk végzett hallgatója, tudja ezt. Ő mesélt nekünk munkájáról, a mindennapokról, a tapasztalatairól. Interjú az emberrel, aki tudja, mire jó a deriválás.

Miért pont a turizmust választotta?

Én is sokszor feltettem ezt a kérdést a diákjaimnak, és a legtöbben azt válaszolták rá, hogy azért, mert szeretnek emberekkel foglalkozni. Én általában ilyenkor vissza szoktam kérdezni, hogy akkor miért nem BKV ellenőrnek mentek. Ez a szakma ugyanis nem egyszerű, és sokan még nem tapasztalták meg, milyen a vendéggel szemben állni, mielőtt a szakra jelentkeztek. Mikor a főiskolára jelentkeztem, már jó pár évi nyári munkából szerzett tapasztalattal rendelkeztem a Balaton partról, ahol felnőttem. Tudtam azt, hogy mit jelent a pult másik oldalán állni, a vendéggel foglalkozni és átéreztem azt, hogy ez nem is olyan egyszerű, hiszen nem csak „kedves” vendégek vannak. A Balaton parton szerzett tapasztalatok hatására döntöttem el, hogy turizmus-vendéglátás szakra jelentkezem. A Heller Farkas Főiskola valamikor akkoriban indult. Megláttam a hirdetésüket az újságban és mindenképpen jelentkezni akartam, mert egy általam kedvelt professzor, Dr. Lengyel Márton volt akkor a dékán.

Milyen út vezetett jelenlegi pozíciójáig?

Amellett, hogy a Balaton mellett nőttem fel, 16 évesen kezdtem igazán a turizmusban dolgozni. Akkoriban  még német vendégekkel volt tele a Balaton, ezért alapszinten elsajátítottam a német nyelvet és elmentem tolmácsnak. Utána egy utazási irodában kezdtem, ahol majdnem 8 nyarat töltöttem el. Először biciklivel kísértem csoportokat, majd folyamatosan lépkedtem a ranglétrán, végül az egyik utazási iroda vezetője lettem.  Ezután jöttek a főiskolai évek, ahol a nyári munkáknak köszönhetően a tanulásra tudtam koncentrálni, majd a szakmai gyakorlat. Annak idején az egyik oktató javasolta, hogy mindenki próbáljon meg olyan gyakorlati helyet választani, amelyet úgy érez, hogy az a szakmájának a csúcsát képezi, és ahol esetleg lehetőség van ottmaradni. Én így kerültem először a Naturmed Hotel Carbonahoz, Hévízre, ahol rendkívül nagy szakmai ismerettel rendelkező kollégák dolgoztak. Ott töltöttem a gyakorlatom egyik felét, a másikat pedig az Aquaprofit Zrt.-nél. A cég projektfinanszírozással, pályázati dokumentációk elkészítésével, fürdők tervezésével és üzemeltetési tanácsadással foglalkozott. A gyakorlati idő letelte után a cégvezetők felajánlották, hogy maradjak és folytassam a munkát náluk. Nyilván ehhez kellett egy kis szerencse is, hisz akkoriban épp szervezeti átalakulás volt a cégnél és megüresedtek bizonyos pozíciók. Itt nagyon szép 6 év várt rám, ami alatt eljutottam egészen az üzletág igazgatói pozícióig. Ez hat évbe telt, és az kellett hozzá, hogy folyamatosan dolgozzak, akár éjszaka is és ne azt nézzem, hogy délután négy óra van és kiesik a toll a kezemből. Az ember ezt mind akkor tudja csak végigcsinálni, ha szívvel-lélekkel teszi, és örömét leli benne. Nekem ezzel szerencsére nem volt gondom, és mindig bátran és felelősségteljesen végeztem ezeket a feladatokat. Talán ennek köszönhetem, hogy amit a cégnél el lehetett érni, azt elértem. Ekkor úgy éreztem, hogy túl fiatal vagyok ahhoz, hogy egy pozícióban megmaradjak és váltani kell. Ekkor kaptam a felkérést az Aquaworld Élményfürdő igazgatói pozíciójára, amit örömmel elvállaltam.

Meséljen egy kicsit az Aquaworld-ről! Miben rejlik a komplexum sikere?

Ez egy csodás létesítmény, 2008 decemberében épült, és számtalan félig vagy teljesen kiaknázatlan lehetőséggel rendelkezik még. A feladatom az, hogy fürdőigazgatóként kihozzam a lehetőségekből, amit csak lehet. Az Aquaworld zsenialitása a koncepciót megalkotók és a tulajdonosok részéről, hogy a legtöbb hasonló létesítménnyel ellentétben nem egy sémára épült, nem akar mindenkinek megfelelni. Mi nem gyógyfürdő vagyunk, bár a vizünk alapján az is lehetnénk. Mi élményfürdő vagyunk és a szolgáltatási palettánkat is ennek megfelelően alakítottuk ki. Főleg a Budapest és környéki kisgyermekes-gyermekes családokat, fiatalokat szólítjuk meg. Annak is megvan a maga zsenialitása, hogy a fürdő egybe épült a szállodával, a komplexumon belül mindenki megtalálja az igényeinek megfelelő szolgáltatást, igazi resort létesítmény.

Mit szeret legjobban a munkájában?

A kihívást. Nem vállaltam volna el ezt a pozíciót, ha ez egy kis gyógyfürdő lenne valahol a nagyváros mellett, kialakult struktúrával és változtathatatlan tényezőkkel. A szálloda és fürdőkomplexumban több mint 230-an dolgoznak, kisebb része közvetlenül a fürdőben. Az ő irányításuk, a fürdő szakszerű üzemeltetése egy akkora kihívás és egyben felelősség, amire nem tudtam nemet mondani.

Mi motiválja a mindennapok során?

A fő motiváció az, hogy vannak elérendő célok. Mindig kitűzök magam elé valamit, ami nem az álom kategóriába tartozik, hanem megvalósítható. Ezen célok elérése mellett a folyamatos küzdelem, a megfelelni akarás motivál leginkább.

Mik voltak azok a tulajdonságok, amik elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy eljusson idáig? Mi kell ebben a szakmában ahhoz, hogy valaki sikeres legyen?

Egyrészt az, hogy becsületesen, egy kicsit törtetve és felkészülten kell elvégezni a ránk bízott munkát. Nagyon fontos az is, hogy látsszon is a munkánknak az eredménye. Szépen csendben is lehet dolgozni, de akkor nem biztos, hogy észreveszik az embert. De túlságosan hangosan sem szabad dolgozni, mert akkor pont az ellenszenvet váltjuk ki. Nem feltétlen az a legjobb munkatárs, aki a leghangosabb, hanem az, aki becsülettel, hatékonyan és megfelelő felelősségtudattal végzi a munkáját. Meg kell találni az egyensúlyokat és mindig csapatban kell gondolkodni. És a legfontosabb persze az, hogy az ember kedvvel és szeretettel csinálja, ne pedig unottan.

A Főiskolán szerzett tudást mennyire tudja hasznosítani?

A Főiskolán megszerzett tudás képezi az elméleti alapját mindenki munkájának, így az enyémnek is. Ahhoz, hogy idáig el tudtam jutni, jelentősen hozzájárultak a főiskolai tanulmányok és az ott megszerzett tapasztalatok. Annak idején részt vettem Dr. Lengyel Márton professzor úr kutatóműhelyében, ahol sokat konzultáltunk arról, hogy hogyan is lehetne előrehaladni. Már akkor láttam azt, hogy aki ebben a szakmában egy kicsit is többre akarja vinni, - és amikor az iskolába jelentkezik, mindenki egy kicsit magasabbra vágyik - annak nagyon sokat kell tanulnia, sokat kell küzdenie. De mindennek az alapja az elméleti tudás, amire lehet építeni. Nem azt mondom, hogy kitűnő tanuló voltam, mert nem voltam, de azért az órák nagy részén ott voltam és mindenből letettem a vizsgát. A lényeg, hogy az ember ne csak magoljon, hanem gondoljon is egy kicsit utána dolgoknak. Nyilván itt, a fürdőben vagy a szállodában az ember nem a deriválás alapelveit, az integrálást, vagy a valószínűség-számítást fogja alkalmazni, de ezeknek az elsajátítása hozzájárul a logikájának, a problémamegoldó készségének fejlődéséhez, amelyet aztán egy egész más területen, például a vendégkezelés témájában tud hasznosítani.

Mi a tapasztalata arról, hogy a Főiskoláról kikerült diplomásokat mennyire szívesen alkalmazzák a munkaadók?

Nincs olyan információm, hogy a Főiskoláról kikerülő diákokat vagy végzett hallgatókat ne foglalkoztatnák valahol amiatt, mert itt szerezték a diplomájukat. Ez jó hír. Nyilván utána a végzős hallgatónak kell bizonyítania a napi munkavégzés során rátermettségét és felkészültségét. Szerintem a Főiskola egy nagyon jó elméleti bázist jelent. A gyakorlati tapasztalatot meg mindenkinek magának kell megszereznie, akár egy nyári-, vagy diákmunka, akár a kötelező gyakorlat során.

Mit tanácsol a mostani pályakezdőknek?

Azt tanácsolom, hogy az elméleti tudás megszerzése mellett, mindenképpen menjenek el dolgozni, ismerjék meg, mit jelent az, hogy munka. Különböző területekre lesz rálátásuk, ami alapján sokkal könnyebben tudnak majd választani. Valamint nagyon tanulják a nyelveket, nagyon nagy szükség van rá. És amikor lehetőségük van, menjenek ki külföldre, és majd megfelelő tapasztalattal, egy egészen másfajta gondolkodásmód megismerésével, térjenek vissza és tegyünk együtt, közösen ezért a szép hazánkért. Szükség van a világot látott fiatalokra, akik már egy kicsit másképp állnak a munkához.
 

Patonai Kata

A bejegyzés trackback címe:

http://bkf.blog.hu/api/trackback/id/tr282840010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.