Ha az olyan könnyen menne, bizony minden diák belevágna, efelől semmi kétségem. Viszont aki szeret bringázni, az most ezt tényleg könnyedén megteheti - állítja a bringazzmunkaba.hu (BAM!), tovább népszerűsítve immár egy éves programját.
A honlap, a mögötte álló Magyar Kerékpárosklub, valamint a KHEM (Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium) egyszerű módszert kínálnak a kellemes sportolással töltött hétvégék elnyújtására a kétkerekű munkahely/suli látogatás által. A kampány, amiről elmondhatjuk, hogy mostanában szinte a csapból is folyik, valóban sikeres, egyre népszerűbb lesz és hivatalos adatokkal is alá tudja támasztani a bicajosok növekvő számát. Tehát folyamatosan fogyatkoznak a lusta kétkedők, mégis sokan még mindig csak a kifogásokat sorolják a mozgás ellen.
A kezdeményezés lényege, hogy a honlapon való regisztráció után saját kis csapatoddal megkezdheted a letekert kilométerek számlálását és pedálozhatsz az értékes nyereményekért -egészen április 30-ig. Ezeket precízen bejegyezheted az ottani naplóba, majd henceghetsz a versenytársaknak az eredményekkel. Sajnos azonban a felajánlott bicajos cuccok és a garantált díjak sem mindig jelentenek elegendő motivációt, vegyük hát számba az érveket, amikkel társakat találhatsz, ha belevágnál.
Nálam személy szerint a téli BKV sztrájk verte ki a biztosítékot, amikor is kockára fagyva álldogáltunk a megállókban, s aztán vagy jött troli/villamos/busz, vagy nem. Nem kedvelem a tömegnyomort, a hozzám simuló izzadtan zötykölődő idegen testeket, sem a várakozást és a szeszélyes sofőröket. Ha akkor a méteres hóban nem is, de a jóidő beköszönte óta egyre többet gondolok a megállóban állva a bringámra. Fancsali képet vágok a minden hónapban dráguló bérletemre is, s ezzel párhuzamosan napról napra gyűlik bennem az erő, hogy felpumpáljam a kerekeket.
Igen ám, de kigurulni a járdáról a fővárosban néha kész életveszély - mondják többen, de csak mert még sosem próbálták. Kapj elő egy bringaút térképet (tuti nincs, úgyhogy csekkold inkább a már említett honlapot, vagy ha csak a suli környéke érdekel, nézd meg ezt itt) és megtalálod, mi lenne számodra a legmegfelelőbb útvonal. Ha nem is jutsz el mindenhová kerékpárúton, az sem lehet mentség a punnyadásra. Bár egy bukósisak beszerzése biztosan nem árt - azt hiszem, az autósok többsége tekintettel van ránk, a járdán haladva pedig mi, a biciklisták figyelünk a gyalogosokra.
Úticélunk felé haladva, az első feltűnő jelenség, hogy a szembejövő cangások többsége mosolyog és/vagy csenget. Nem akarok nyálas részletekbe merülni, de lássuk be, a napfényben lobogó haj, a kellemes tavaszi szellő és a vigyorgó kisgyerekes családok jó érzéseket ébresztenek. Mielőtt leereszkedne a rózsaszín köd, jön néhány keményebb srác is, utánuk is fordulok, hogy lehet azt a pici BMX-et ilyen sebességgel tekerni, s néha vágyat érzek, hogy cross bringámmal trükkökbe kezdjek - semmi jó nem sülne ki belőle.
Mire hasonló gondolataim végére érek már ott is vagyok, ahová készültem, többnyire jóval rövidebb idő alatt, mintha "tömeggel", dugóba keverő kocsival, vagy gyalog mentem volna. Tudtad, hogy Budapesten csúcsforgalomban a metró és a kismotor után a kerékpár számít az egyik leggyorsabb közlekedési eszköznek?
De mit csináljak a cajjal, ha már odaértem? Para, hogy ellopják, de esetünkben ez nem fordulhat elő, a BKF-en ugyanis bárki leguríthatja a fedett mélygarázsba, ahol támasztós tároló várja. Újabban látom, páran hanyagul a kapu melletti zászlórudakhoz döntik - egy jó zárral ez sem jelenthet problémát. Ha követed azt a néhány józan paraszti ésszel is kiötölhető tanácsot, amit a BAM-osok a lezáráshoz site-jukon ajánlanak, talán elég lesz egyszer jó bringát venned az életben. (Más kérdés, ha annyira berúgsz, hogy éjjel otthagyod valahol, mert ilyennel is találkoztam. Hasonló esetben tántorogva, kapaszkodót keresve próbálj a vasparipádra gondolni: bár imbolyog, mégis egész jól segíti az állva maradást illumináltan is.)
A következő ok, amiért ne: mi van, ha leizzadok?
Erre én csak annyit tudok mondani, nézz ki Berlinbe, Amszterdamba, Koppenhágába. Öltönyben tekernek az aktatáskás úriemberek, lobognak a nyakkendők, csillognak a nadrág alján a csipeszek. A lányoknál úgyis elismerő füttyök jelzik majd a szoknya alól villanó combfixet, amúgy meg nyolc, hogy miben vagy, lényeg, hogy válaszd meg a magad sebességét. Nem kell tiszta erőből tekerni, úgyis kétszer olyan hamar érsz oda, mintha kocsival mennél. Sokak választják a munkahelyen való átöltözés lehetőségét is. Ha csak nem cipeled magaddal a csereruhát, nálunk, a BKF-en, hallgatóként ez még kicsit bonyolult lehet, de ha elegen kampányolnánk érte, talán születne megoldás a problémánkra.
A "kerékpárosbarát" cégek szerint a biciklizők fittebbek, terhelhetőbbek, jobban bírják a stresszt. Egyre több helyen veszik tervbe zuhanyzók és biciklitárolók építését, hogy bátorítsák a pedálozókat. Ha nekünk BKF-eseknek adott legalább a tároló, használjuk ki!
Van a barátaim közt olyan, aki azért választotta ezt a főiskolát, mert itt nincs kötelező tornaóra. Én viszont hiányolom! Minden egészséges ember életének része kell, hogy legyen a napi mozgás, s egy oda-vissza úttal a sulihoz ennek jó része le is van tudva.
Jogos kérdés: mozgás a szmogban? Mitől lenne ez egészséges?
Utánaolvastam, s kutatások bizonyították, hogy a biciklisek tüdejébe jóval kevesebb szennyezett anyag jut, mint akár a légszűrővel ellátott autóban utazókéra. Fokozottan veszélyeztetettek a gyalogosok, a babakocsiban ülő babákról már nem is beszélve. A dolog titka: a bringán ülve magasabban vagy, mint pl. az autóban lennél, s mivel a levegőnél nehezebb a szénmonoxid, az inkább az alsó rétegekben terjed.
Na jó, talán kipróbálnám. De...
Egy próbát mindenképpen megér! Ha emiatt nem vennél bringát, vagy vidékiként nem hoznád fel Budapestre otthonról, egyszerűen kölcsönözz egyet baráttól, vagy kölcsönzőből. Tudomásom szerint iskolánk is büszkélkedett egy-két kölcsönkérhető retro darabbal - járj utána!
Meggyőztelek, de akkor is gáz?
Tudtad, hogy Magyarországon létezik a "legbringásabb pénzintézet" díj? Bizony a magas presztizsű bankok azon versengenek, melyik alkalmazza a legtöbb egészséges életmódot folytató, környezettudatos bicajost! "Biciklivel munkába járni jót tesz az egészségnek - és persze a cég profitjának - állapította meg egy tanulmány, amely a holland közlekedési minisztérium megrendelésére készült. Azok az alkalmazottak, akik rendszeresen kerékpárral járnak a munkahelyre, évente egy nappal kevesebbet vannak betegállományban, mint mások. Vagyis ők értékesebbek a munkáltató számára" - került kijelentésre.
De még idáig sem kell elmennünk. A sulipletykák arról szólnak mostanság, hogy legújabb HÖK-öseink is csapatot verbuválnak és nevezni készülnek. Vajon ők kikről vettek példát? Biztos vagyok benne, hogy a BKF dolgozókról, hiszen élén Dr. Solti Péter főtitkár úrral, már ők is keményen hajtanak a díjakért!
Néhány érdekesség: Amerikában életbe lépett egy törvény, miszerint a biciklivel dolgozni járókat havi 20 dollár adómentes plusz bér illeti meg. Mexikóvárosban avonta legalább egyszer kötelező biciklivel munkába járnia a város vezetőinek és az önkormányzat munkatársainak.
Nem élek álomvilágban, kis hazánk még nem tart itt, de láttassuk magunkat, mi biciklisták, s ki tudja mi lesz néhány év múlva.
Végezetül idevágnám a Critical Mass bicajos megmozdulás főszervezőjének, Sinyának szavait: "...szabadság? Általában ez az első, amit mondanak a kezdő bringások. Az, hogy nem függsz senkitől és semmitől, a kollegádtól, hogy haza tud-e vinni, a busztól, hogy mikor jön és hol áll meg, nem kell parkolóhelyet keresned, nincs stressz... Ráadásul nagyon felpörget, simán felér egy reggeli úszással. Jobban jár az agyad, jobb kedvvel indítod a napot, mosolyogsz. A lényeg, hogy természetes, vidám módja a közlekedésnek. Fél óra egy vasdobozban, vagy tizenöt levegőn? Ennyi. Tudom, ez olyan hippinek tűnik, de igaz...”
Ennyi mára, kedves hallgató társaim, de összességében még nem végeztem! Nem adom fel, hogy megmozgassalak titeket, úgyhogy hamarosan újra írok a meginterjúvolt főtitkár úrról, és a tekerő Hök-ről!
Utolsó kommentek