Mindig is szerettem volna egy névre szóló bowling inget. Hogy hol hordtam volna, azt nem tudom, mert állítson bármit is Charlie Sheen, a bowling ing hülyén néz ki, ha az ember nem bowlingozás közben hordja. Márpedig én ritkán bowlingozom.

Kriszta pár hete szólt, hogy a szomszédban HÖK-ös bowling bajnokság lesz, ugyanmár nevezünk-e? Bár HÖK-ösök nem vagyunk, és az öt csapattagból ketten keverték a bowlingot a tekével, ketten pedig legyen meg a létszám alapon jelentkeztem, éreztem, hogy végre eljött az én időm. Túlmozgásos lévén amúgy imádom a sportokat, bármit amiben gömbölyű dolgok után kell rohangászni (kislabda, nagylabda, csajok, stb.) nekem találták ki, nem is vagyok olyan rossz. Magam szerint. Szájkaratéban mindig is én voltam a legjobb, mondták is, hogy elmehetnék sportriporternek, „akinemtudjatanítja” alapon. De most eljött az én időm. Bowlingozni tudok. Párszor azért már tényleg gurítottam, és persze sokat néztem Al Bundyt a Rém rendes családban. Koncentráció, koordináció, lendületvétel, finom mozdulattal leteszem a golyót (nem dobom!), laza visszaséta, hátra sem nézve.

Al Bundy óta tudom, hogy a bowlingban milyen fontosak az apró részletek. Fontos az egyen-ing, a golyó megsimogatása, és a másik győzelmének bármi áron való megakadályozása és teljes pszichológiai megsemmisítése. Többek között ennek a fegyvere a profizmust sugalló egyenruha. Az most más kérdés, hogy a iskolánk szeretett narancssárgájában úgy néztünk ki mint egy eltévedt holland szurkolói csoport.

Amikor odaértünk, tudtam, hogy csak nyerhetünk. Irodától fehér bőrű, sportot soha nem űző fiatal értelmiségiek álltak velünk szemben. Szedett-vedett öltözékük a koncentráció hiányát, a részletekkel való nemtörődömséget jelezte. Szinte láttam, ahogy esetlenül próbálkoznak ezzel a nemes, ősi sporttal (már a 3. században is űztek hasonlót a mai Németország, Finnország és Jemen területén), már előre fájt ahogy a golyót (nem labda!) magasról, hangos csattanással ejtik a parkettára. Ahogy a kifinomult, a lendület átadására szolgáló mozgássorozat helyet egyszerűen helyből gurítnak. Nevetgéltek, a bemelegítésnél elkövetett hibákat vállrándítással intézték el. Tudtam, hogy semmi esélyük.

Naná, hogy kikaptunk. Csúnyán. De legalább mi néztünk ki a legjobban az egyen-pólóban.